A robogó rendszám bevezetése - Egy új költség vagy a közlekedési kultúra javítása?
2008 óta hallhatunk a segédmotor-kerékpárok rendszámozásáról, amit azóta sok támadás ért és a kezdeményezés eltörlésre került. A jogszabályváltozás itt található.
A robogók rendszámmal való ellátására vonatkozó jogszabályváltozást indokolta, hogy a hatósági nyilvántartásba vétel és rendszámozás hiánya megnehezíti ezeknek a járműveknek az azonosíthatóságát. A motorállomány legnagyobb részét a robogók teszik ki, mivel olcsó a vételár és alacsony a fenntartási költsége. A válságot követően visszaesett az új autók eladása, ezzel szemben a robogó, mint olcsó közlekedési eszköz egyre nagyobb arányban jelent meg az eladásban. A robogórendszám bevezetését 2009. január 1-től tervezték az új robogókra és 2011-ig a már forgalomba helyezett robogókra is kiterjesztették volna. 2009. december végén jelent meg a Magyar Közlöny 2008. december 20-i 185. számában jelent meg, (itt a keresésnél megtalálható a konkrét szöveg pdf. fájlban). A rendszámozás elhalasztását a válsággal indokolták.
Sokan méltatlannak találják a robogó rendszám bevezetését és sokallják a költségeit, amit csak saccolgatni lehet 20.000 Ft-tól akár 50.000 Ft-ig, de semmi konkrétumot nem tettek közzé. Ha bevezetésre kerül a rendszámozás, biztosan költségekkel jár, de előnyei is lesznek. A robogó rendszámozás hatására visszaesést várhatunk a vásárlás terén, de egy robogó fenntartása még mindig gazdaságosabb lesz így is, mint egy autó üzemben tartása. Bár a magánszemélyeknek több költsége lesz, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból is előnyös, hogy jobb műszaki állapotú motorok fognak futni az utakon és a lopott járművek kiszűrése is jóval könnyebb lesz. A robogó lopások számának növekedése is indokolttá teszi a rendszámozást, hisz a nyilvántartásba vétel révén könnyen megakadályozható a lopott robogók külföldre történő szállítása. Természetesen a robogóval történő közlekedési szabálytalanságok elkövetése az azonosíthatóság révén retorziót vonna maga után. Lehetőleg ez a közlekedési kultúra javulását eredményezné, pl. csökkenne az olyan esetek száma, amikor letörik az ember tükrét álló helyzetben és sehol senki, ezen felbuzdulva viszont a biztosítási rendszer is nagyobb védelmet jelenthetne a feleknek is akár. Sajnos sok olyan esetet ismerünk, hogy az 50 cm3 robogó kicsit meg van „tuningolva” és nem éppen annyi köbcentis, mint kéne, és a kárrendezés nem lehetséges kellőképpen egyik félnek sem, hiába az alacsony biztosítás. A tuningolt robogók és a külföldről papírok nélkül behozott robogók problémásak lesznek, de a feljebb elhangzott előnyök sokat nyomnak a latba.
A várható pozitívumok és negatívumok tekintetében figyelemmel kísérjük a fejleményeket, ugyanis amíg nem ismerjük a törvény pontos részleteit és azt sem, hogy ez az elhalasztás meddig is tart , csak találgathatunk, hiszen "a kisördög a részletekben bújik meg".
.
Minden évben egyre több segédmotoros szenved balesetet és sérül meg hazánk útjain, ráadásul volt olyan országrész, ahol háromszor annyi balesetet okoztak az 50 köbcentiméteres motorral közlekedők, mint nagymotoros társaik. Ilyenkor azonnal felhördülnek a robogósok, hogy sántít a párhuzam, hiszen a kerékpárosok több incidensért felelősek, mint a kis- és nagymotorral közlekedők összesen! Jogos, de mégsem helyénvaló az összehasonlítás, ugyanis ez nem egy verseny – a kevesebb balesetért egyformán tennünk kell, közlekedjünk motorral, autóval vagy emberi erővel hajtott járművel.
A gyakori és nagyszámú segédmotoros balesetek indokolták a 2011-ben indult Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram megalkotását, mely többek között a segédmotoros kerékpárok kötelező rendszámozását tűzte ki céljául, legkésőbb 2013-ig. Az indoklásban szerepel, hogy hatósági jelzés (forgalmi rendszám) hiányában a szabályszegő segédmotorosok felderítése, eljárás alá vonása és szankcionálása napjainkban alapvetően megoldatlan, és sajnos semmi garancia nincs arra, hogy ez a helyzet – a büntethetőség hiányában – tovább ne romoljon a jövőben. Éppen ezért a segédmotoros kerékpáros közlekedés biztonsága, továbbá valamennyi közlekedő élete és testi épsége azonnali, kormányzati szintű intézkedéseket tesz szükségessé.
hogy a legtöbb uniós tagállamban – sőt, még a távol-keleti országokban is – a segédmotoros kerékpárok kizárólag akkor vehetnek részt a közúti forgalomban, ha érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkeznek. A téma hazai szakértői is úgy vélik, hogy a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is szükséges a segédmotoros kerékpárok közlekedését hatósági jelzéshez és engedélyhez kötni. Ellenkező esetben a segédmotoros kerékpárosok által elkövetett szabályszegésekkel szemben hatékonyan fellépni nem lehet. A magyar motorpiac egyik sajátosságát, az egyszerű adásvételivel “ötvenesként” árult 125-ös motorokat is sikeresen kiszűrné a rendszámozás, hiszen az előzetes vizsgálaton az alváz- és motorszám regisztrációjánál gyorsan kiderülne a turpisság.
Vélhetően csökkenne a cserbenhagyásos koccanások illetve balesetek száma, hiszen a rendszám alapján ezentúl megtalálható lenne az elkövető, és további előnyt jelentene, hogy a segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba kerülnének, ezáltal rögzülne a tulajdonjog, s a járművekkel kapcsolatos vagyon elleni bűncselekmények száma is nagy valószínűséggel csökkenne.
A rendezési terv nem tér ki az elektromos hajtású, segédmotoros kerékpárnak nem minősülő, legfeljebb 300W-os kétkerekűekre
Ezzel egy időben kezdeményezik a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, hogy ne lehessen automatikusan “B” és “C” kategóriájú jogosítvánnyal segédmotort vezetni. A változtatás azért szükséges, mert jelenleg akkor is vezethetünk segédmotoros kerékpárt, ha a személyautóra érvényes engedély orvosi érvényessége egyébként lejárt. Egy érvénytelen vezetői engedély mögött akár olyan súlyos egészségromlás, vagy más tényező is lehet, mely az érintett esetében kizárhatja a biztonságos járművezetés lehetőségét. Kiemelték azt is, hogy a négykerekű gépjárművek valamint a segédmotoros kerékpárok vezetése egyáltalán nem hasonlítható össze.
Autó és robogó balesete. Jelenleg ugyanazzal a jogosítvánnyal vezethetők, sőt, a robogót lejárt vezetői engedéllyel is használhatjuk (fotó: Mentőmotor Alapítvány)
A segédmotoros kerékpárral való közlekedés jellege és biztonsági kockázata jelentősen eltér a gépkocsikétól, továbbá a jármű vezetése olyan speciális vezetéstechnikai ismereteket követel, melyek spontán módon sok esetben csak szerencsével szerezhetők meg, ezért szükséges lehet a jövőben, hogy a “B” kategóriás jogosítvány megszerzésekor segédmotoros (gyakorlati) alapismereteket is szerezzenek a nebulók. A változtatás oka kettős: saját biztonságukat is növelnék az oktató mellet megszerzett tapasztalatokkal, másrészt a motorozás megismerésével a forgalomban is másként viszonyulnának a két keréken közlekedőkhöz